A Grál szent templomában
Műsor:
Wagner: Parsifal – III. felvonás
Műsor:
Wagner: Parsifal – III. felvonás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. április 18. kedd, 19:00
A Grál szent templomában
Közreműködik:
Kovácsházi István / Molnár Levente / Bretz Gábor
Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Kollár Imre
Richard Wagner művészete még ma is képes megosztani a zenehallgatókat és az operabarátokat. Sokan, akik az olasz-francia operajátszás rajongó hívei, nehezen fogadják be/el Wagner forradalmian egyéni utakat járó zenedrámáit. A szövevényes germán mitológia, az átkomponáltság, a deklamatív éneklés, az alapvetően szimfonikus ábrázolásmód és a terjengősség mind olyan sajátságok, melyek nem teszik könnyűvé a wagneri zene élvezetét. Különösen érvényes ez a megállapítás az életmű csúcsait jelentő Ring-ciklusra, és a Parsifal című utolsó remekművére. Utóbbinak már a műfaji megjelölése is zavarba ejtő, mert szerzője szokatlan módon „fennkölt ünnepi színjátékának” nevezi. Parsifal, a balga szent történetét Wagner jórészt Wolfram von Eschenbach eposzából merítette, mely már évtizedek óta foglalkoztatta. Számos kutató azon az állásponton van, hogy a Parsifal a keresztény, a buddhista és a schopenhaueri filozófia elemeiből áll. Az 1882-ben bemutatott darabot annyira áthatják a szakrális és filozófiai mozzanatok, utalások, hogy az elszánt komponista harminc évig tartó moratóriumot kötött ki a Bayreuthon kívüli előadásokra vonatkozóan. Ez a tilalom azonban nyitva hagyta a koncertszerű bemutatás lehetőségét. Egyébként az 1914. január 1-jén lejárt tiltást követően azonnal – éjfél után – a pesti Népopera is előadta a „tiltott gyümölcsöt”. Kereszty István kritikus így számolt be az eseményről a "Ez a fölemelő szép mese sok tanulságot is tartalmaz, sok bölcsesség és költői szépség van benne.” A művet tematikája miatt hagyományosan Húsvét környékén tűzik műsorra. A Grál nem más, mint az Artúr- és Parzival-mondakörhöz kapcsolható középkori költemények titokzatos, szent tárgya, ami birtokosának földi és égi szerencsét és boldogságot kölcsönöz. A Grált csak kiválasztott személy találhatja meg, aki sosem mutatkozik meg olyan formában, hogy származása pontosan meghatározható legyen. A wagneri feldolgozás szerint a Grál-kehely eredetileg az Utolsó vacsora kelyhe, vagy az a tál, melyben Krisztus vérét felfogták. Az Amfortas vezette grál lovagok és a velük szemben álló varázsló, Klingsor harcában a jó győzelmét és a múltbeli bűnök feloldozását Nagypénteken elhozó Parsifal története a keresztény szimbolika számos elemét hordozza magában. A harmadik felvonás során sokévi utazás után Parsifal fekete lovagnak öltözve visszatér a Grál-erdőbe. Kundry a varázslónő felismeri őt, az agg Gurnemanz azonban nem. Bosszankodik, hogy a szent napon – Nagypénteken – egy fegyveres idegen jön közéjük. Parsifal a földre dobja a lándzsáját, leteszi fegyvereit és leveszi a sisakját. Kundry megmossa majd hosszú hajával megszárítja Parsifal lábát. Gurnemanz megáldja a visszatért hőst, aki mint a Grál újdonsült lovagja, megkereszteli Kundry-t. Az elhunyt Titurel koporsója mellett kérlelik a sebesülten szenvedő Amfortast, hogy mutassa fel a szent Grált. Parsifal lándzsájának hegyével megérinti Amfortas sebét, akinek fájdalma boldogsággá változik. Parsifal kiemeli a szentségtartóból a Grált, mire fényesség tölti be a csarnokot.
– baljos –
Műsor: Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op. 125
Az Újévi gálakoncerten felcsendülnek a műfaj legismertebb dalai: szólók, romantikus duettek, vérpezsdítő ritmusok, hamisítatlan magyar dalok és az elmaradhatatlan Strauss-keringők…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!