Program


Bihar & Bihor

Bihar & Bihor

A Nagyváradi Állami Filharmónia vendégjátéka


 több

Könnyed hangvételű bécsi klasszikus első rész, szövevényes Csajkovszkij-szimfónia a szünetet követően – egy koncert, mely bemutatja a „szomszéd vár” szimfonikus zenekarát működtető Nagyváradi Állami Filharmónia méltán elismert színvonalát. A hangversenyt Mark Kadin ukrán származású orosz karmester dirigálja, aki 2017 óta a
Bolgár Nemzeti Rádió Szimfonikus Zenekarának vezetője.

Mozart 1786-ban viharos gyorsasággal komponált A színigazgató című daljátékával indul a hangverseny, melyet Németalföld főkormányzója és felesége látogatásának alkalmából íratott II. József császár. Jellegzetes mozarti élethelyzetként, pár nappal a partitúra befejezése után már el is hangzott a mű, melyben akár a későbbi Varázsfuvola hangulatainak előképét, sőt akár néhány karakterének jellegzetes zenei „epitheton ornans”-ait is felfedezhetjük. Egy színtársulat megalakulásának pillanatait jeleníti meg a szerző, többek között rivalizáló
primadonnajelöltekkel, ennélfogva nyaktörő szoprán-állásokkal, egymásra fokozott észveszejtő magasságokkal, zseniális zenei veszekedésekkel, szellemes, szórakoztató, feszes szerkesztésű, jó ritmusú tételekkel. Csodálatos, lenyűgöző „üzemi Mozart.”

A daljátékot Josepf Haydn 1790 körült komponált C-dúr-oboaversenye követi. Ha ugyan ő a szerző, ugyanis több vélemény szerint nem írhatta Haydn e darabot, sokkal inkább Ignaz Malzat ünnepelhető e megejtő szépségű, könnyed szerkezetű, a szólistának hálás, de nem megoldhatatlan feladatot kínáló versenyműért. Bárki alkotta is, a szabályos bécsi klasszikus határok közt mozgó, az öncélú virtuozitásnak még csak az árnyékát is kerülő, visszafogottan látványos alkotás, mely a koncerten Gáti Sándor oboaművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia zenekari tagjának közreműködésével csendül fel.

A szünetet követően Csajkovszkij első jelentősnek tartott, IV. (f-moll) szimfóniája (1878.) hangzik el. A mű bemutatásakor nem aratott osztatlan sikert. Az első tétel igencsak feladja a leckét: aszimmetrikus lüktetése, töredezett technikai vonalvezetése, indázó, mindent begyűjteni akaró dallamvilága felett nagyon is
egységes érzelmi ívek kettősége feszül; azonban az a könnyed követhetőség, a zenei szövet és az érzelmi vonalvezetés világos koherenciája, mely a későbbi V.-et jellemzi, itt még nem áll teljesen össze. A második tétel szomorú líraisága, szerkezeti egyszerűsége már több kapaszkodót kínál, az ezt követő scherzo pedig – melyet
pizzicato vonósokkal, rendkívül szellemes szétosztásban, ragyogó szerkesztésben írt meg a szerző – szinte a zenekari közjáték pihentető perceit kínálja. A mű 4. tételében, mely a Nyírfácska című orosz népdal szimfonikus variációsorozata, egyrészt merítünk a múltból, az előző, nem annyira jelentős szimfóniák, pl. a II. népzenei feldolgozásra hajazó világából, másrészt előképeket kaphatunk az ezt követő alkotásokból. Pár ütem erejéig a későbbi VI. szimfónia scherzo tételének illetve az V. fergeteges befejezésének pár üteme, illetve ennek érzete is felbukkan, teljes pompájában mutatva meg az előadó együttes technikai és érzelmi rátermettségét.

– G. M. –

Műsor:

Mozart: A színházigazgató – Nyitány, K. 486
Haydn: C-dúr oboaverseny, Hob.VIIg: C1
Csajkovszkij: IV. (f-moll) szimfónia, Op. 36.

Közreműködik:
Gáti Sándor – oboa
Nagyváradi Állami Filharmónia
Vezényel: Mark Kadin (Oroszország)

Ajánló


A magyar zeneirodalom számos kincset rejt, néhány közülük pedig egészen mesés. Koncertünk repertoárján…