Briliáns elmék
Műsor:
J. S. Bach: D-dúr zongoraverseny BWV 1054
J. S. Bach: d-moll zongoraverseny BWV 1052
Bartók: Zene húros hangszerekre ütőkre és cselesztára
több
Jegyvásárlás
Aktuális előadások
Közreműködik:
Ránki Dezső – zongora / Kodály Filharmonikusok
Vezényel: Kollár Imre
J.S. Bach billentyűs szóló versenyműveiből hetet tartunk számon, ezek közül néhánynak az eredetisége nem egyértelmű. D-dúr hangnemű billentyűs versenyművét lipcsei időszaka alatt komponálta – valószínűleg 1738 körül –, amikor a Collegium Musicum koncertjeit irányította a Zimmermann kávéházban. A concerto az E-dúr hegedűverseny (BWV 1042) átdolgozása, amelyet a szerző még 1730 előtt, kötheni működése idején komponált. Az új billentyűs változat szólóját maga Bach, vagy valamelyik fia játszhatta. Első tétele hármas (A-B-A) tagolású, amely szinte szonátaformájúvá alakul. A lassú tételben a szólóhangszer nemesen elegáns dallama a vonósok chaconne-szerű basszusa fölött bontakozik ki. A finálé során a ⅜ metrumú, pergő rondótéma kontrasztos epizódokkal váltakozik, megelőlegezve a következő korszakok versenyműveinek hangulatát.
A népszerű d-moll concertóról is elterjedt az a vélekedés, hogy egy elveszett, hegedűre írt versenymű átirata. A legfrissebb kutatások viszont arra a következtetésre jutottak, hogy a darab eredeti formája egy orgonaverseny lehetett, amelyet Bach lipcsei tartózkodásának első éveiben komponált. Ezektől a körülményektől függetlenül a versenymű tömör szerkesztésével, melodikus gazdagságával és a szólóhangszer számára kínált lehetőségeivel a barokk irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása. Szerkezete Allegro-Adagio-Allegro, a kíséretet vonószenekar és continuo látja el.
Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című darabja a 20. századi zeneirodalom egyik legmeghatározóbb műve. Ekkoriban a komponisták – talán tartva a klasszikus-romantikus asszociációktól – ciklikus művek esetén rendszerint kerülték a szimfónia megjelölést. A szerény „Zene” elnevezés ellenére Bartók 1936 őszén elkészült partitúrája egy kivételesen fajsúlyos négytételes művet foglal magába, melynek megrendelői a megalakulása tizedik évfordulóját ünneplő Bázeli Kamarazenekar és karnagya, Paul Sacher voltak. (Három évvel később a Divertimento létrejötte is nevükhöz köthető.) A Zenében egyértelműen megjelenik az évszázados zenei örökség hatása (tételrend, szerkesztés, formálás), ugyanakkor a bartóki nyelv szinte valamennyi jellegzetességét is megtaláljuk benne. Tapasztalhatjuk Bartók aranymetszésen alapuló gondolkodásmódját, a kromatika és diatónia érzékeny használatát, de akár a folklór jellegű fordulatok, vagy az éjszaka világának zenei megjelenítése sem hiányzik a palettáról. Szinte egyedülálló a mű hangszerelése is, a központi szerepet elfoglaló zongora-ütők-cseleszta szekcióját két részre osztott vonószenekar veszi körbe. Bartók kivételesen adekvát módon használja az ütőhangszereket, nem csupán színezik a hangzásképet, hanem szerves elemei a kompozíciós folyamatnak.
– baljos –
Ajánló
Műsor: Vajda János: Magnificat, Változatok / Smetana: Moldva Közreműködik: Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel
Műsor: Grieg: 6 dal op.48 / Grieg: 6 poéna op.25 / Csajkovszkij: Válogatás dalaiból Közreműködik: Kovács Gergely – zongora /…
Koncert a Zene világnapján Debreceni ifjú tehetségek közreműködésével
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!